Kelták, tél, All Hallows’ Eve
Halloweenről mindenkinek Amerika jut eszébe először. Pedig ennek az ünnepnek sokkal mélyebb gyökerei vannak az Államok történeténél.
Történetünk még Krisztus előtti időkre nyúlik vissza a kelta hóditások idejére. Mikor a kelták elfoglalták a mai Anglia egyes területeit és Nyugat-Európát (Gallia) akkor vált számukra szokássá a Samhain.
A Samhain a nyár halálát, a Napisten tiszteletét és a bőséges termés köszönetét jelentette a kelta kultúrkörben október 31 és november elsején. Ekkora már a késői takarmánynövényeket is betakarították, lehullottak a levelek, istállóba hajtották állataikat, ezzel véget ért a nyár és felkészültek a téli időszakra. Ezt jellemzően hatalmas fáklyák meggyújtásával ünnepelték, ez volt a Bone Firest. (Nem összekeverendő a Burning Man fesztivál hasonló elemeivel).
Későbbi időkben a római hódítások idején ők is átvették ezt az ünnepet, ámbár ők Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének szentelték, de a termésért adott köszönet itt is szerepet játszott.
Azonban ez a pogánynak mondható ünnep gyökerei beszivárogtak a római katolikus keresztény egyház egyes ágaiba is, legfőképpen Wels, Skócia és Anglia egyes részein, valamint Észak-Franciaországban. Melyet innen a bevándorlók vittek tovább Amerikába.
Etimológiai hátterét 1556-ban lehet megtalálni először utalást a All-Hallows-Eve (Mindenszentek) skót rövidített változatában, mely Hallowe’een képében öltött testet. Hallow, mely szentet jelent és ’een mint evening jelentéssel bírt a régebbi skót nyelvjárásban.
Alapvetően közös mind a 3 hitvilágban, hogy ez egy olyan halottakkal és halállal kapcsolatos esemény, ahol az e világon rekedt lelkek át tudnak kelni a túlvilágra. Azonban míg skót és római változatában azért volt erre szükség, hogy ne háborgassák e világ lakóit, addig a keresztény egyház ezt inkább a rá való emlékezésre használja.
Pogány ünnepi mivoltát az is jelezte, hogy mind a kelte mind a római hagyományok körében ilyenkor ételt és állatokat áldoztak azért, hogy az e világon rekedt lelkek könnyebben átjuthassanak a túlvilágra.
Míg a római katolikus egyház, ahol tabutémának számított a halál, csendes elmélkedésre és emlékezésre buzdítja híveit miközben elhunyt szeretteikre emlékeznek mellőzve a kapcsolatteremtést, addig a kelta hagyományokban ez sokkal közvetlenebbül jelenik meg, mivel hiedelmeik miatt kénytelenek szembenézni elhunyt felmenőikkel, akikről a kitett ételekkel és áldozatokkal gondoskodik is róluk.
Halloween korai ünnepén a kelták körében sok esetben a kísérteteken túl boszorkányok, egyéb démonok, koboldok és rosszakaró tündérek távoltartásáról is szólt. Ezeket a keresztény egyház ellenkező előjellel, de beépítette saját hitvilágába.
A kelta hitvilág szerint addig bolyonganak a lelkek, míg meg nem találják régi lakhelyüket, ahol megnyugodhatnak és átkelhetnek a túlvilágra Samhainkor (hisz ilyenkor a legvékonyabb a határvonal evilág és túlvilág között). Hogy a szellemek ne háborgassák a jelenlegi lakókat, ilyenkor eloltották kályháik tüzét és ijesztő maszkokat öltöttek ez által távol tartva lakóhelyüktől bolyongó őseiket.
Noha mai napokra visszavezetve ezeket a rítusokat ilyen formában, illetve saját kifacsart értelmezésükben már csak a sátánisták és az okkulisták ünneplik ebben a formában.
Míg a kelta és római áldozások egyik jelképe az alma volt, addig a skót rítusok egyik átvétele a Jack O’lanter és a töklámpás, mint a mai Halloween rítus jelképei.
A töklámpás legendája
’Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O'Lantern nevű részeges kovácsról kapta. Egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy kereszt jelet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte, hogy lemásszon a fáról az ördög - aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban, amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását.
A legenda sok egyéb változata is létezik az angolszász nyelvterületen, köztük Fukar Jack (Stingy Jack) története is, az öreg részeges kovácsról, aki szeretett mindenkit megtréfálni, de egyszer eladta a lelkét az ördögnek...
A legenda egy másik ismert változata szerint amikor az ördög el akarta vinni a pokolba a részeges kovácsot, Jack csele az volt, hogy meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé, mellyel fizetheti az italukat a kocsmában. Az ördög úgy is tett, Jack azonban a pénzt zsebre tette egy ezüst kereszt mellé, mely megakadályozta, hogy az ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.
Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában eredetileg szereplő takarmányrépát a narancssárga színű, Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen vigyorgósra kivájható sütőtök váltotta fel.’ (forrás: Wikipedia)
Trick or Treat
Az Amerikában meghonosodott Halloween már termesztésen messze elszakadt fent leírt hagyományoktól. Első sorban a gyermekek ünnepe ez a nap, de mellette a kereskedelem is megtalálta az útját, hogy felhasználja saját céljaira.
A ’Trick or Treat’ (általános magyar fordításban: ’Csokit vagy csínyt (sic!) a részeges kovács Jack történetéből eredeztethető, míg az ijesztő kosztümök pedig a régi kelta szokásokhoz köthető. Ilyenkor a gyerekek sorra járják a lakóparkokat, utcákat, sok esetben szülői segítséggel és a csíny elkerülése miatt édességgel jutalmazzák őket. Hasonlóan adómánygyűjtő akció ez, mint a nálunk lévő betlehemezéshez vagy Gergely-járás. Mindez persze szintén Európai eredetű, hisz a Skót és Angol hagyományokra tekint vissza, melyet vélhetően (az ünneppel együtt) a bevándorlók honosítottak meg Amerikában.
Számomra a Halloween egyet jelent Jimmy Kimmel ’Parents ate my candy’ videóival. Itt a szülők követnek el csínyt a gyermekeik ellen. Ez nem jelent mást, mint hogy a keserves munka árán összegyűjtött cukrokat elrejtik, míg gyermekeiknek azt mondják, hogy mindet megették.
Érdemes figyelni a reakciókat az alábbi videón, mert fergeteges alakítást tudnak nyújtani egyes gyermekek.
Halloween a kereskedelemben
Nagyjából úgy kell ezt elképzelni, mint nálunk a Mikulást vagy a karácsonyt. Már vagy másfél hónappal korábban teljes Halloween-i harci díszbe öltözik az áruház, minden hozzávaló jelmezzel és csokival. De onnan tudni igazán, hogy közeledik a Halloween, hogy a Starbucksban megjelenik a tökös cappuccino.
Ebben a durván másfél hónapban $28 milliárd cserél gazdát. Ekkora iparággá nőtte ki magát a világon és ebből $9 milliárd volt csak Amerikában.
Véget ért a móka mára, zárul Miki móka tára, de ha tetszett nemsokára visszavárhat' Addig is olvassátok el az oldalunkon található számos információt például rövid és hosszú távú kiadásról, valamint a floridai ingatlanpiac alakulásáról. Találkozunk legközelebb Floridában vagy az interneten!