Mi a különbség?
Alapvetően nagy különbség van a kettő között. A hurrikán, ami Floridát is néha eléri, az Atlanti Óceán felett keletkezik, legtöbbször Afrika partjainál. Azonban számos esetben megfigyelhető akár testközelből is a tornádó, tegnap is volt, tőlünk nem is messze, 20 km-re Venice-ben. Kicsit átrendezte a fákat a parkolóban és egy melléképület tetejét tette odébb.
Ilyenkor a közelben lévő emberek riasztást kapnak a telefonjukra, hogy próbáljanak meg biztonságos helyre jutni, ami remélhetőleg nem a szomszéd autó.
De nézzük, mi is a különbség a két meteorológiai jelenség között:
Hurrikán
A hivatalos hurrikán szezon június 1.-től október végéig tart Floridában.
Ahhoz, hogy hurrikán keletkezzen két dolog szükséges:
- meleg, magas páratartalmú levegő
- szintén meleg, 26-27 C fokos tengerhőmérséklet az egyenlítőtől északra Afrika partjainál. A föld forgása miatt általában nyugati irányba mozog, így éri el az Egyesült Államok keleti partvidékét.
A hurrikán más, mint a tornádó, kb. egy héttel korábban lehet tudni, hogy érkezik, csak még a pontos útvonala nem ismert.
Hogyan kapnak nevet a hurrikánok?
Minden évben a szezon előtt kiadnak egy táblázatot az adott évben a nevekről, amiról el fogják nevezni a hurrikánokat, szigorúan abc sorrendben. Ebből kettőt már el is használtunk a szezon indulása előtt.
A 19. sz végén kezdték elnevezni őket, és 1978-ig csak női nevet adtak nekik. Azóta a feminista mozgalomnak köszönhetően fel-fele arányban kapnak férfi és női nevet. Mi az Atlanti nevekkel foglalkozunk, hiszen a Csendes Óceáni tájfunoknak más neveik vannak. De mindig könnyen kiejthetőnek kell leni az adott régióban. Érdekesség, hogy megfigyelték, a női nevű hurrikánok mindig erősebbek és pusztítóbbak. 21 név áll rendelkezésre egy évben, ha elfogynak, akkor a görög ABC betűivel folytatják. Volt egy idő, hogy a ciklonoknak női nevet, az anticiklonoknak férfi nevet adtak, aztán a következő évben fordítva. Ma a Világ Meteorológiai Szervezetének bizottsága ad nevet a hurrikánoknak, melyek 6 évente ismétlődhetnek.
A különösen erős viharok neveit örökre kivonják a forgalomból, így nem lesz többet Katrina, vagy Irma hurrikán, eddig 86 nevet nyugdíjaztak.
Az Afrika partjainál képződő hurrikánt kb. egy héttel korábban lehet tudni, hogy kialakult, így van idő felkészülni rá. De ez egy másik blog anyaga, kérem, tekintsen vissza a blogban, hiszen az Irma hurrikánt alaposan dokumentáltuk itt (blog/Irma, te édes).
Tornádó
Szinte minden évben Magyarországon is előfordul, persze, jóval kisebb erőséggel, egy forgószél, mely a forgó viharfelhőből nyúlik le. Ha nem éri a földfelszínt, tubának hívjuk, ha eléri, akkor tornádó.
Az USA-ban van egy un. tornádófolyosó, ez délről felfelé a középnyugati államokat érinti. Az Északról jövő hideg levegő találkozik a délről jövő meleg levegővel, amiből zivatar képződik és a felső és alsó rétegek közötti nyomás különbség miatt elkezd forogni, majd földet ér. Egy tornádó átlagos élete 2-3 perc, és szintén percek alatt alakul ki. Pontosan ezért olyan veszélyes, mert nem lehet készülni rá. A forgószél szélereje nagy rombolást tud csinálni, elérheti a 480 km/h-t is, de csak rövid ideig.
A skála, amin mérik, 6 lépcsőből áll:
- F0 (gyenge), szélsebesség: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, ereszcsatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek
- F1 (mérsékelt), szélsebesség: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.
- F2 (nagy), szélsebesség: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek.
- F3 (erős), szélsebesség: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
- F4 (pusztító), szélsebesség: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
- F5 („elképesztő”), szélsebesség: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt. Eddig összesen két 5-ös szintű tornádót jegyeztek fel az EF skálán.
