Krokodil vagy aligátor?
Ma is kicsit kitekintünk az ingatlan mögül, ahogy ez a blogon szokott lenni. Mai témánkat az állam állatának szenteljük, hiszen még a legnagyobb focicsapatot is róla nevezték el.
Ez egy könnyen tisztázható kérdés. Mindegyik a hüllők és azon belül is a krokodilok családjába tartozik. Azonban míg a krokodiloknak V alakú állkapcsuk van, addig az aligátoroké U alakú. Míg a legtöbb krokodil Ausztráliában, illetve Afrikában él, addig az amerikai (mississippi-i) aligátor leginkább az USA déli felén, azon belül is Kelet-Texastól nyugatra, egészen Florida deli részéig (nagyjából az Everglades területe) valamint Észak-Carolina-ig.
Úristen ez very big
Érdekes, hogy minél északabbra élnek aligátorok az USÁ-ban, annál kisebbre növekednek. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy nehezebben tudják szabályozni hőmérsékletüket ha nagyobbra nőnek. Ritka esetben akár 6 méterre és 1000 kg-re is megnőhet. 1890-ben Louisianában találtak meg egy 5.94 méter hosszú példányt, melynek súlyát nem tudjuk, ugyanis túl nehéz volt, hogy a kihúzzák a mocsárból. Azonban átlagosan elmondható, hogy egy átlagos hím példány 4-5 méter közé nő meg és körülbelül 450-500 kg-t érhet el 50-70 éves korára. A nőstény példányok ennél valamivel kisebbre, 4 méter körülire és 200-300 kg-ig nőhetnek.
A tökéletes ragadozó
Nagyjából 150-250 millió éve jelenhettek meg és a mai formájukat 3-5 millió éve érhették el. Azóta sok fejlődésre nem volt okuk, hiszen természetes ellenségük gyakorlatilag csak önmaguk. Egyrész jelen van náluk a kanibalizmus (mind a nagyobb hímek megesznek tojásokat, mind pedig szükség esetén egymást) másrészt pedig, ha akkorára nőnek, hogy már túl lassúak lesznek bármilyen zsákmány elejtéséhez. A szárazföldön akár a 35 mérföld/órá sebességet (56,3 km/h) is elérhetik, vízben pedig a 20 mph-t (32,2 km/h), ami nem kevés, azonban szerencsére hamar túlhevülnek, így pusztán az első 500 méteren kell nagyon gyorsan futni vagy odaadni nekik a pastramis szendvicset. Csak, hogy szemléltessem a sebességüket, ez gyorsabb, mint a palackorrú delfiné (kb. 30 km/h). A vízből kiugorva a testhosszuk nagyjából harmadára képesek felugrani a farkukkal hajtva magukat, de maximum 1,5-2 méterre. Életük során nagyjából 2000-3000 fogat növesztenek, melyből egyszerre 80 helyezkedik el a szájukban. Amennyiben még nem lennének elég ijesztőek, akkor mellékesen megjegyzem, hogy képesek átmászni kerítéseken, létrákon, lépcsőkön, sőt olykor még fákra is fel tudnak menni hosszú és éles körmeiknek köszönhetően. Az álkapcsukkal képesek 3700 psi vagyis 260 kg/cm2 erősséggel is harapni, de előzetes becslések alapján lehetséges a 7700 psi is vagyis négyzetcentiméterenként 541,4 kg-t, melyet akár 20 percig is fent tudnak tartani. Erre szükség is van mikor egy nőstény kegyeiért kell megküzdeni, mivel bőrük nagyon kemény és vastag.
Eszméletlen adaptívak a mai napig, nemzeti parkokban azt mondják, hogy ha 2 alkalommal egymás után ugyanott kaptak enni, akkor oda rvisszajárnak. Elég egy hónapban 2 alkalommal enniük és akár 1 teljes napig kibírják a víz alatt egy levegővel. Erre szükségük is van, hiszen hidegebb vagy nagyon forró időkben a tavak fenekén az iszapban tanyáznak.
Táplálékuk jelentős részben kisebb korukban rovarok, gyíkok, rákok, fejlettebb korukban pedig halak, kígyók, kisebb emlősök (mosómedve, mókus, házikedvenc), teknősök esetleg túl bátor turisták. Madarakat csak ritkán fogyasztják el, mivel a tollukat nehéz számukra megemészteni, valamint kisebb madarak segítik számukra a fogaik tisztítását.
Anya csak egy van
Az ivarérettséget nagyból 180 cm-es korukra (10-12 év) alatt érik el. A nőstények fészket készítenek, mely nagyjából 1 méter magas és 2-3 méter átmérőjű. Náluk a Tinder helyett a hímek hátának rezgetése és ezzel a víz ’forralása’ a párra találás metódusa minden év májusában. A fészket a nőstény építi június végén, július elején. Általában 35-50 tojást raknak, de van nőstény, amely akár 90 tojásra is képes, mely nagyjából 65 nap alatt kel ki. Érdekes, hogy a születendő kis aligátorok neme nem előre eldöntött mondhatni, hogy melegség függő. A fészek hőmérsékletét tekintve 31 Celsius fok alatt nőstények, 31-32 fok között 70%-ban hímek, 32 fok alatt pedig többnyire nőstények lesznek a kis hüllők. Mikor kikelnek nagyjából 13-20 cm közöttiek és olyan hangjuk van (melyet a kikelési folyamat alatt is hallatnak), mintha a star warsban elsütnének egy lézerfegyvert. Ebből egy csapat és már újra is lehet forgatni a csatát az Endor bolygón. Ezen idő alatt szinte végig az anya vigyáz a tojásokra, kivéve, ha vadászni megy, ilyenkor viszont fokozott veszélynek vannak kitéve a tojások. Számos kisebb ragadozó vagy hím aligátor is ráfanyalodik a tojásokra. Azonban rendkívül gondos anyukák ennek következtében más állatok (leginkább más hüllők) is becsempészik saját tojásukat a fészekbe, hogy azokat az aligátor anyuka költse ki. További érdekesség, hogy amikor nem tud kitörni a tojásból egy kis aligátor a nőstény képes olyan finoman megroppantani a tojáshéjat az állkapcsával, hogy nem nyomja össze a picit. Nagyjából 1 évig gondoskodik az anya a kicsikről, mely kirívóan hosszú idő a hüllők között. Ezen idő alatt a kicsik nagyjából 1 lábra (33 cm) nőnek meg. Addig is csapatba verődve háborgatják a környékbeli vízeket. Itt azért érdemes megemlíteni, hogy ilyen törődés mellett is pusztán 20%-k éli meg az egy éves kort, a maradék áldozatul esik egyéb ragadozóknak, madaraknak, mosómedvéknek, pumáknak, vidráknak, sügereknek, kígyóknak és nagyobb aligátoroknak. Hát nem egyszerű a kisaligátorok élete.
’Tudja hol szeret a’ Gator
Ahogy már fentebb említettem az aligátorokat fenyegető legnagyobb veszély a belső hőmérsékletük kontrollálása. A külső környezet nagyban befolyásolja a testhőmérsékletüket. Hidegebb reggeleken (leginkább Floridában) szélvédett helyeken a tópartokon tanyáznak akár egész nap vagy csak lebegnek a felszínen. A még hidegebb éjszakákon pedig vagy fészkükben, vagy a tavak fenekén az iszapban ejtőznek.
Nem kell félni, nem bánt
Alapvetően az embert nem bántják. Mindenki azt tanácsolja, hogy a gyerkőcöket és a kisebb testű kutyákat ne engedjük le a tó/folyó partjára, mert könnyű prédák lehetnek, de a felnőtt embereket, kajakokat, padleboardot, illetve a náluk nagyobbnak látszó dolgokat nem bántják. Sőt, a parton hevenyésző állatok általában a vízbe csúsznak, mikor egy ember közeledik feléjük.
A Myakka River State parkban az elmúlt 50 évben 2 darab aligátor támadás történt összesen, ami meglehetősen kevés, ha az állatok számát tekintjük. Az első esetben a vízben horgászó és a kifogott halakat magára terítő horgászt támadott meg az állat, míg egy másik esetben valaki rálépett egyre. Úgy gondolom egyik sem az aligátorok hibája.
Még pár érdekesség
Egyébként az aligátorok gyakran feltűnnek mangrove erdőkben is, akár a delfinekkel közösen, mivel egész nagy mértékben képesek tolerálni a sós vizet.
Ezen kívül egyfolytában nőnek életük végéig. A növekedési hormonjuk termelése soha nem áll meg.
Nem csak húst, hanem gyümölcsöket is fogyasztanak.
Az USÁ-ban Louisiana államban él a legtöbb aligátor, a második legtöbb pedig Floridában, viszont itt van a leggyorsabban fejlődő populáció. Bár erről ellentmondásos információkat találtam.
Egészen az 1800-as évektől vadászták őket húsuk, majd bőrük miatt, míg a kihalás szélére nem sodródtak. Az 1950-es évektől védett fajnak számítottak, a 1970-es évek közepétől viszont már csak korlátozottan voltak védettek a sikeres programoknak köszönhetően. Ma már újra vadászhatóak Floridában a túlszaporodás elkerülése miatt.
Számos étel alapjául szolgálhat, meg lehet őket kóstolni sült falatkákban, steakben, kolbászban és még ki tudja megannyi formában. A Cajun konyha gyakran használt alapanyaga. Állítólag a farka a legfinomabb része, mely közel olyan hosszú, mint a testének többi része.
Rengeteg tó van a floridai településeken az esővíz elvezetés miatt, ezek pedig élőhelyül szolgálnak nekik. Állítólag minden valamire való tóban van egy és párzási időszakban éjszaka lehet találkozni velük. A 7 lábnál (210 cm) nagyobbakat befogják és vissza engedik a szabadba. Alatta nem nagyon bajlódnak vele sem a helyiek, sem az állatvédők.
Ha az ember autóval vág keresztül Floridán Miamitól Naplesig az autópályán lehet találkozni elütött aligátorokkal.
Amennyiben zaklatják őket gyakran csak sziszegő hangot adnak jelét adva nemtetszésüknek.
Testsúlyuk negyedét képesek elfogyasztani egy evésre és a gyomruk meg tudja emészteni a csontot is, amely akár 100 napig is eltarthat.
Nincsenek hangszálaik mégis a leghangosabb hűllőknek tartják őket, ezt pedig a tüdejükből kipréselt levegő segítségével, illetve a hátuk ’rezegtetésével’ képesek elérni.
A vérükben természetesen képződik antibiotikum és seb fertőtlenítő, ami segíti őket a túlélésben azonban a szájukban több mint 1000 olyan baktérium van, ami veszélyt jelent az emberre.